Üdvözöljük a

2014 márciusától jelentős változások a kft.-k szabályozásában | Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

2014 márciusától jelentős változások a kft.-k szabályozásában

Szerző: Dr. Pintér Adrienn | 2013. november 14.

A kft. - k esetében lényeges változásokat vezet be a 2014. március 15. napján hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv. A kft.- t érintő főbb változásokról olvashat cikkünkben. 

A kft. - k esetében lényeges változásokat vezet be a 2014. március 15. napján hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv. Az új polgári kódex magában foglalja a gazdasági társaságok alapításának és működésének szabályait is, amelyek több helyen jelentősen eltérnek a jelenleg hatályos 2006. évi IV. törvény rendelkezéseitől. A kft.- t érintő főbb változások az alábbiak:

 

Drágább lesz kft.-t alapítani

A kft. alapítása tekintetében az egyik legfontosabb változás, hogy a korlátolt felelősségű társaság törzstőkéjének minimuma jelenős mértékben meg fog emelkedni. A jelenleg hatályos szabály alapján a törzstőke összege nem lehet kevesebb 500 ezer forintnál. Az új szabály szerint a törzstőkének legalább hárommillió forintnak kell lennie, amely a jelenlegi minimum törzstőke hatszorosa.

 

A törzsbetétek mértéke, befizetési határidő

Marad az a szabály, hogy az egyes törzsbetétek mértéke nem lehet kevesebb százezer forintnál. Viszont az új Ptk. nem veszi át azt a szabályt, hogy a törzsbetétek legalább felét be kell fizetni a bejegyzési kérelem benyújtásáig, sőt kifejezetten lehetőséget biztosít a tagoknak arra, hogy ezen szabálytól a társasági szerződésben eltérjenek.

 

Az osztalékfizetés új szabályai

Ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy pénzbetétek felénél kevesebb összeget elegendő befizetni, vagy a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására a társaság bejegyzésétől számított egy évnél hosszabb határidőt állapít meg, úgy a társaság nem fizethet osztalékot a tagok részére. Ez a fajta osztalékfizetési tilalom addig tart, amíg a ki nem fizetett, és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai alapján elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét. A még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulás összegének erejéig a tagok kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért.

 

Az apport rendelkezésre bocsátása

Továbbra is lehetőség lesz nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással (úgynevezett apporttal) társaságot alapítani. Ha az alapításkor ennek értéke eléri vagy meghaladja a törzstőke felét, a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani. Egyéb esetben változatlanul maximum hároméves határidőt lehet meghatározni az apport rendelkezésre bocsátására.

 

Üzletrész átruházása kívülállóra

Amennyiben a társasági szerződés a társaság hozzájárulásához köti az üzletrészt kívülállóra történő átruházását, új szabályként került rögzítésre, hogy a társaság ezen hozzájáruló nyilatkozatának megadásra nyitva álló határidő maximum 30 nap lehet.

A tagváltozás a társasággal szemben annak bejelentésétől hatályos, amelynek megfelelően az üzletrész új jogosultját a nyilvántartásba vételtől függetlenül, a változásbejegyzési kérelem benyújtásától illetik meg a tagsági jogviszonyból eredő jogosultságok és terhelik a tagsággal járó kötelezettségek.

 

Új szabályként kerül bevezetésre, hogy amennyiben a kft. tagjának örököse kéri az ügyvezetőtől a tagjegyzékbe való bejegyzést, úgy az ügyvezető megtagadhatja azt, amennyiben a társasági szerződés által arra feljogosított személy magához váltja az üzletrészt.

Amennyiben a társasági szerződés lehetőséget biztosít az üzletrész megváltására - az erre feljogosított személy 30 napos jogvesztő határidőn belül nyilatkozhat, és az üzletrész forgalmi értékét az örökösnek megfizeti.

 

Taggyűléssel kapcsolatos változások

Az új Ptk. nem tartalmazza a taggyűlés évenkénti összehívására vonatkozó kötelezést, azonban természetesen, a tagok a taggyűlés összehívásának gyakoriságára vonatkozó rendelkezést beépíthetnek a társasági szerződésbe.

 

Újdonság, hogy a társasági szerződés a meghívók elküldése és a taggyűlés napja közötti időre három napnál rövidebb időtartamot érvényesen nem határozhat meg.

A tőkeemelés elhatározásához a jelenlegi egyszerű többség helyett az új szabály háromnegyedes többséget ír elő, továbbá részletes szabályokat határoz meg a határozat tartalmát illetően, így különösen meg kell határozni például a tőkeemelés mértékét, összetételét, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás tárgyát, értékét, a teljesítési határidőt stb.

 

Egyszemélyes társaság

Az új Ptk. nem tartalmazza azt a speciális szabályt, miszerint az alapító okirat ilyen rendelkezése esetén pénzbeli hozzájárulásként elegendő százezer forintot a társaság javára befizetni.

Az egyszemélyes társaság tagjának felelősségére a minősített többséget biztosító befolyásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, tehát az új törvény a felelősség szempontjából minősített többséggel rendelkezőnek tekinti az egyedüli tagot.