Üdvözöljük a

A tényleges tulajdonosok nélkül megállhat az élet | Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Pályázatok - Széchenyi 2020 Információk első kézből

Kamarai rendezvények

<< 2017 Október >>
KeSzeCsüSzoVa
      1
2345678
9101112131415
16171819
20
2122
23242526272829
3031     

A tényleges tulajdonosok nélkül megállhat az élet

2017. október 2.

Októbertől újabb tortúrára kell számítania annak a vállalkozásnak, amely bankszámlát nyit, jogi tanácsot kér, könyvelőnél vagy könyvvizsgálónál jár.

Mindaddig nem tud ilyen professzionális szolgáltatást igénybe venni ugyanis, amíg fel nem fedi végső tényleges tulajdonosát. Súlyosbítja a helyzetet, hogy egyelőre nem világos, az így megadott információt ki és milyen körben használhatja majd fel – hívja fel a figyelmet Bejó Ágnes, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vállalatfelvásárlási és kereskedelmi jogi csoportjának vezető jogásza.

 

 

A szakember a Taxative  blogon arra hívja fel a figyelmet, hogy a vonatkozó EU-s előírás nyomán a nyáron hatályba lépett pénzmosási törvény megköveteli, hogy egyes professzionális szolgáltatók (bankok, könyvelők, könyvvizsgálók, ügyvédek stb.) nyilatkoztassák jogi személy

ügyfeleiket: kik is az ő tényleges tulajdonosaik. Ezen szabályok bevezetésére adott haladék szeptember 30-án lejár, ezért jövő héttől a szolgáltatóknak bármilyen új, céges ügyfélkapcsolat létesítésénél rögzíteniük kell a cég mögött álló azon magánszemély (tényleges

tulajdonos) adatait, aki a szervezetben 25%-os többséggel rendelkezik vagy aki a szervezet felett egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol. Nem mentesül az adatszolgáltatás alól az sem, aki október előtt már ügyfél volt: tőle ezt az információt az év végéig kell a szolgáltatónak begyűjtenie.

 

A jogszabály szerint a tényleges tulajdonos így megszerzett adatait a szolgáltatónak egy, az EU valamennyi tagállama által vezetett központi nyilvántartásba kell feltöltenie. Másik kérdés, hogy a tényleges tulajdonosi nyilvántartás a legtöbb tagállamban, beleértve Magyarországot is, technikailag még nem jött létre, így a szolgáltatókat terhelő feltöltési kötelezettség teljesítése jelenleg a gyakorlatban nem lehetséges.

 

A rendszer elindulását várhatóan számos technikai probléma is nehezíteni fogja. Könnyen elképzelhető például, hogy egy bonyolult szervezeti struktúra részét képező leányvállalat, információ hiányában, nem lesz képes hiteles információt adni a tényleges tulajdonosáról. Márpedig a tartalmilag helytelen nyilatkozat adása büntetőjogi felelősséghez is vezethet, akár abban az esetben is, ha arra gondatlanságból kerül sor. Nem minden vállalatvezető számára lehet megnyugtató az a megoldás sem, hogy 25%-os tulajdonos hiányában a jogszabály végső soron a vezető tisztségviselőket minősíti tényleges tulajdonosoknak. Várhatóan sokan nem örülnek majd, ha nevüket feltüntetik egy, a teljes Uniót átszelő adatbázisban.

 

Az, hogy az információszolgáltatás bevezetésekor a központi adatbázis még nem létezik, megnöveli a rendszerrel kapcsolatos bürokráciát is.Egyazon információt egyszerre számos szolgáltatónál rögzítenek, ami várhatóan nemcsak ezen adatok felesleges átfedését, hanem azok esetleges eltéréséből eredő komplikációkat is magával hozza – fogalmaz a szakértő.