Üdvözöljük a

Egységben az erő | Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Pályázatok - Széchenyi 2020 Információk első kézből

Kamarai rendezvények

<< 2017 November >>
KeSzeCsüSzoVa
  12345
6789101112
131415161718
19
20212223242526
27282930   

Egységben az erő

2017. október 24.

A 2018. január 1-jén hatályba lépő új Polgári Perrendtartás egyik újdonsága a társult per, amely lehetővé teszi, hogy legalább tíz felperes az ugyanazon alperessel szembeni igényét ne külön-külön eljárásokban, hanem egyetlen eljárás során érvényesítse. 

Ebből kifolyólag a társult per – mint a kollektív igényérvényesítés új formájának bevezetése – elsősorban pergazdaságossági szempontokat szolgál – hívja fel a figyelmet a PricewaterhouseCoopers (Pc) Taxa & Legalá Álért hírlevele.

A társult per csak bizonyos jogviták esetén, így fogyasztói, munkaügyi, valamint egyes környezeti károkkal kapcsolatos jogvitákban lesz indítható. A társult perlésre csak akkor lesz lehetőség, ha valamennyi felperes követelése érdemben azonos tényálláson alapul, és a követelésük jogalapja is azonos. Ez a feltétel teljesül például abban az esetben, ha a felperesek egy meghatározott időszakban vásároltak egy-egy ugyanolyan típusú emeletes ágyat egy asztalosműhelytől, és egy utólag felszínre kerülő, rejtett típushiba miatt szeretnének árleszállítási igényt érvényesíteni az eladóval szemben. A társult per megindítása előtt a felpereseknek szerződést kell kötniük, az ún. társult perlési szerződést, amelyben rögzítik együttműködésük szabályait a peres eljárás idejére.
A társult perlési szerződésben kell többek között kijelölni a felperesek közül az ún. reprezentatív felperest, aki a bíróság előtt valamennyi felperes képviseletében nyilatkozatot tehet, illetve meghatalmazást adhat a felperesek jogi képviselője részére. A társult perben a bíróság nem külön-külön bírálja el a felperesek követeléseit, hanem a felperesi követelések alapjául szolgáló, azonos ténybeli és jogi háttér alapján egyetlen absztrakt tényállást (az ún. reprezentatív tényeket), és az alapján egyetlen absztrakt követelést (az ún. reprezentatív jogot) vizsgál. Ha a bíróság ezt az absztrakt követelést megalapozottnak találja, az ítéletben fogja felperesenként meghatározni, hogy melyik felperest milyen összegű követelés illet meg.

 Forrás:
http://www.pwc.com/hu/hu/hirujsagok/assets/adohirujsag/tax_newsflash_588.pdf